Az ászok örömet és fájdalmat is okozhatnak a pókerben

Hosszú ideig ülünk, miközben szemét lapokat osztanak nekünk, és közben látjuk, hogy a többi játékos az asztalnál egyre több zsetont gyűjtöget. Aztán végül ászokat kapunk. Biztos, hogy egy nagy kassza lesz az utunkban? Még egy kis pot is jól jönne. De minden balul sül el, és elvesztjük az egész stackünket, amikor valaki szerencsés lesz. A póker istenek olyan kegyetlenek tudnak lenni. Ez egy gyakori forgatókönyv, amit mindannyian átélünk. De azt a kérdést hajlamosak vagyunk nem feltenni magunknak, hogy milyen mértékben játszik a balszerencse, amikor a zseb-ászaink megroppannak, és mennyi a mi rossz játékunk következménye. A tapasztalatlan játékosok megbocsáthatóak (legalábbis egy kicsit), ha azt hiszik, hogy az ászok gyakorlatilag garantáltan nyernek, de ehelyett mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy a zsebászok távolról sem varázslatos lapok, hanem sok bajba is sodorhatnak minket. Vagy – még inkább – ha ászokat kapunk, akkor elég könnyen bajba játszhatjuk magunkat. Íme néhány tipp, amely figyelmeztetésként szolgálhat – a póker semmiben sem különbözik bármi mástól abban, hogy gyakran hasznosabb megtanulni, mit NE tegyünk.

Ne nyiss a szokásosnál nagyobb téttel.

Ez egyébként nem feltétlenül kezdő probléma. Csábító, különösen miután olyan sokáig vártunk egy prémium kézre, hogy annyira elszántak vagyunk, hogy a legtöbbet hozzuk ki az ászainkból, hogy mohón a lehető legnagyobb potot akarjuk csinálni rögtön az elején, és a szokásosnál nagyobb flop előtti emelést teszünk. Most ezt olvasva, miközben a “komoly póker” kalapunkat viseljük, kézenfekvőnek tűnne, hogy ne adjuk ki a kezünket, lényegében bejelentsük az asztalnál, hogy ezúttal egy szörnykézzel rendelkezünk. De ez a hiba gyakori, és arra készteti az ellenfeleket, hogy két dolog közül az egyiket tegyék, ami mindkettő ellenünk dolgozik. Először is, a feltűnően nagy flop előtti emelésünket látva a kellő mennyiségű agysejttel rendelkező ellenfelek elég óvatosak lesznek ahhoz, hogy vagy bedobják azokat a kezeket, amelyekkel rutinszerűbben megadtak volna egy standard emelést, vagy akár csak megadnak egy olyan jó kézzel, amellyel talán razziázni akartak volna, ha nem ragadtuk volna el magunkat.

Ne lassan játssz!

Bár rossz ötlet a szokásos nyílt tétméretünkhöz képest túl nagy emeléssel hirdetni a zsebászainkat, a cél, hogy nagy potot építsünk, ettől függetlenül helyes. Maximalizálnunk kell a nagy kezek kereseti lehetőségét, különösen akkor, ha nem jönnek túl gyakran. Ha lassú játékkal bonyolítjuk a dolgokat, az egyszerűen túl okos dolog, nem utolsósorban azért, mert lehetővé teszi, hogy azok, akiknek még csak versenyben sem kellene lenniük a pot megnyeréséért, mert gyenge kezük van, ingyen vagy olcsón passzolhassanak a flopra, amikor ki tudja, mi történhet. A potot ennek megfelelően kell felépíteni, és ez azt jelenti, hogy emelni kell (ahelyett, hogy trükközni próbálnánk és checkelni abban a reményben, hogy valaki emelni fog, hogy újra emelhessünk), 3-betelni és 4-betelni. Természetesen nem kell minden egyes alkalommal vakon fogadnunk és emelnünk. Lehetnek olyan játékosok, akik örömmel jönnek ki licitálni, amikor csak tudnak, így például egy 4-bet megadása is megvalósítható, ha úgy gondoljuk, hogy valaki ugyanolyan agresszívan folytatja, amikor a flop utáni heads-upban (miközben lehet, hogy meggondolja magát, ha azonnal megmutatjuk, hogy all-in akarunk lenni). Ne feledjük, hogy ez a típusú játékosok teljesen különböznek azoktól a tight-agresszív játékosoktól, akik szívesen felteszik minden zsetonjukat egy erős kézre – ezek ellen nem kell lassan játszanunk, mert all-in követni fognak minket.

Légy proaktív flop után

Ahogyan fontos, hogy flop előtt is agresszívak legyünk, ugyanígy kell folytatnunk, és ebből következik, hogy a pot felépítésében csak magunkra számíthatunk. Jellemzően nem fogadni pókerbűnnek számít. Lehet, hogy valaki jól fogad, ha checkelünk, de ebben az esetben valószínűleg nem csak megadta volna a tétet, hanem talán még emelt is. Ráadásul a checkelésünk arra késztetheti az ellenfelet, hogy checkeljen, és ez egy olyan licitálási szakaszt jelentene, ahol nem kerül pénz a potba, nem is beszélve arról, hogy olyan szabad lapokat adnánk, amelyekkel valaki átugorhat minket az élre. Azt is jegyezzük meg, hogy az emberek ilyen helyzetben nagyobb valószínűséggel megadják a tétet, mint a tétet. Végül a licitálás abban is hasznos, hogy esetleg segíthet nekünk információt találni, például egy megadás (általában) megerősíti, hogy a tábla valamilyen módon eltalálta a kezüket. N.B. Ne feledd, hogy itt elsősorban heads-up forgatókönyvekről beszélünk, és az ehhez szükséges proaktív megközelítésről. Egészen más a helyzet, ha több játékos ellen játszunk…

Óvakodj a többjátékos potoktól

A “minél többen vagyunk, annál jobb” nem igaz, ha ászok vannak a zsebünkben! Minél több játékos ellen játszunk, annál több potenciális banánhéjat kell elkerülnünk, ha meg akarjuk nyerni a nevünkkel fémjelzett potot. A nap végén egy ászpár még mindig egy pár marad, így könnyen előfordulhat, hogy például 892-es táblán 89 ellen veszítünk, vagy bármilyen olyan lapkombináció ellen, amely egy párt ver (és amely jól álcázott lehet), így minél több ellenfél van, aki elronthatja a partinkat, annál óvatosabbnak kell lennünk, és annál inkább hajlandóak vagyunk egyszerűen feladni, hogy egy másik nap (amikor jobbak az esélyeink) tovább küzdhessünk.

Óvakodjunk az “ijesztő” tábláktól

A pesszimisták minden táblát ijesztőnek találnak (és ezért valószínűleg nem kellene pókerezniük!), de az, hogy hogyan birkózunk meg az úgynevezett ijesztő lapokkal, komoly kérdés, különösen akkor, ha ászok vannak nálunk. Az alacsony és közepes tartományú lapoknak be kellene indítaniuk a belső pókervészharangot – és ha bármilyen erős lapunk van, nem csak ászok. Egy tipikus potenciális “bajhelyzet” az, amikor AA-val emelünk a buttonon, csak a nagyvak ad meg, majd a flopon 678 szivárványt látunk megjelenni. Ilyen esetekben a check (nem feledjük, hogy pozícióban vagyunk) rendben van, azzal a céllal, hogy később vagy megadjuk, vagy esetleg ennek megfelelően értékkel fogadunk. Tehát itt van ez! A zsebász egy nagyszerű kéz, de még mindig csak egy pár. Ha rosszul játszod meg, komoly bajba kerülhetsz.