A póker nem csak egy szórakoztató időtöltés; ez egy olyan játék, amely pénznyerési lehetőséget kínál. Egyesek talán megkérdőjelezik, hogy miért gondolkodunk egy olyan képleten, amely a nullszaldóról szól, különösen, ha a végső célunk a profit. Azonban kulcsfontosságú annak megértése, hogy bizonyos játékok hogyan vezethetnek minket a nullszaldóhoz. Mércét képez a döntéshozatalhoz és a tervezéshez. Ha egy adott játék lehetővé teszi számunkra a nullszaldó elérését (azaz a várható érték nulla), akkor előre jelezhetjük a veszteségeket, ha a játék kevésbé működik, és a nyereséget, ha jobban működik. Egy egyszerű képlet, amelyet használhatunk, a következő: $Kockázat/($Kockázat + $Jutalom). Itt a $Risk a tét nagyságát, míg a $Reward a tét előtti pot célméretet jelenti. Tegyük fel például, hogy a pot mérete a tét előtt 30 $, a lehetséges tétméretek pedig 10, 20 vagy 30 $. Egy -os potra tett -os tét esetén a nullszaldó 25%. Ez azt jelenti, hogy négy próbálkozásból egyszer sikerrel járunk, ha nullszaldósak leszünk. Egy 20 dolláros tét 40%-os break-even százalékot jelent, míg egy 30 dolláros potméretű tét 50%-os break-even százalékot eredményez. A pókerben a “breakeven” általában arra a pontra utal, ahol egy játék vagy döntés hosszú távon sem pénzt nem hoz, sem pénzt nem veszít. Egy játékos azt mondhatja, hogy egy bizonyos minta leosztása során “breakeven”, ha a minta során sem nem nyert, sem nem vesztett pénzt. Egy másik kapcsolódó fogalom a Pot Odds, amely segít meghatározni, hogy egy megadás nyereséges-e az aktuális pot mérete és a megadáshoz szükséges összeg alapján. Ha a húzott kéz befejezésének esélye jobb, mint a felajánlott pot odds, akkor nyereséges a hívás. A pókeres döntések azonban nem mindig kizárólag a pot odds és a break-even számítások alapján születnek. Az olyan tényezők, mint az implikált esélyek, az ellenfelek várható jövőbeli cselekedetei, a stackméretek, a versenymérlegek és az asztal dinamikája szintén befolyásolhatják a döntéseket. A breakeven százalékok lehetővé teszik számunkra, hogy blöfföket hajtsunk végre, függetlenül a lapjainktól, azáltal, hogy felmérjük az ellenfelek dobási várakozásait a breakeven százalékhoz viszonyítva. Ha az ellenfél dobási várakozása meghaladja a breakeven százalékot, akkor nyereséges stratégiánk van. A sikeres blöff elég gyakran működik ahhoz, hogy profitot termeljen. Például egy 5 dolláros tét egy 20 dolláros potban 20%-os breakeven százalékkal rendelkezik, és akkor nyereséges, ha az ellenfél az esetek 25%-ában dob. Minél magasabbra becsüljük az ellenfél bedobási gyakoriságát, annál inkább blöffölésre kell törekednünk, és meg kell találnunk a megfelelő tétméretet. A breakeven százalékok rendszeres nyomon követése segít abban, hogy olyan lapokkal is nyerjünk potokat, amelyek önmagukban nem indokolják a tétet.
